miaza Terra Ökoszisztéma

Amikor azt hallod, hogy ököszisztéma, mire gondolsz?

Valószínűleg egyből a természet jut eszedbe, ahol a különböző növények és állatok közösséget alkotva, együttműködve és egymástól függve képeznek egy életközösséget, hogy az ökoszisztéma működőképes legyen.

Pénzügyi ökoszisztéma

Hasonlóan az előző példához, itt is egymásra utalt részek képezik az egész működő közösséget, itt viszont emberek, vállalatok, rendszerek és folyamatok működnek együtt, hogy az ökoszisztéma működőképes legyen, és biztosítsa, hogy tudjuk venni és eladni különböző dolgokat, használni tudjuk a pénzt, megtakarítsunk és befektessünk.

Kripto pénzügyi ökoszisztéma

A kriptovilágban százával találunk projekteket, de ezek önmagukban többé-kevésbé működésképtelenek lennének, tehát ahhoz, hogy az egész működni tudjon, össze kell dolgozniuk.

Terra ökoszisztéma

Mi az a Terra blokklánc

A Terra egy Proof of Stake blokklánc ami azért készült, hogy kihasználja a kriptodevizákban rejlő lehetőségeket, legyenek azok például fizetési tranzakciók tömeges feldolgozása, vagy egy stabilkoin készítése.

Hogy működik a tranzakciók feldolgozása

A nagy kártyakibocsátók (Visa, MasterCard) nem dolgoznak ingyen, bár nem Te fizeted a tranzakciós költségeket, hanem a kereskedők.

Ez a díj általában a tranzakciók 2-3%-a – ezért is lehet, hogy kisebb boltokban megszabják a kártyás fizetés minimális összegét.

Ezek a költségek nem tűnnek soknak, de sok kicsi sokra megy – ha összeadódnak, a kártyakibocsátók szép haszonnal használják ezeket a rendszereket.

A Terra ökoszisztémában azonban a maximális költség a tranzakciók 1%-a, de jellemzően ennél sokkal alacsonyabbak.

Tehát ebből is látszik, mekkora előnnyel járhat a kereskedőknek, ha átváltanak ennek a rendszernek a haszálatára.

Persze, más blokkláncok is ígérnek hasonló dolgokat, mint az olcsó és gyors tranzakciók, de akkor miért a Terra?

Miért választaná valaki a Terrát mondjuk a BTC vagy ETH helyett?

Erre a válasz egyszerű – a Bitcoin és az Ethereum is (amellett, hogy a tranzakciók kimondottan lassúak és drágák) nagyon volatilisek, ami azt jelenti, hogy az árfolyamuk percről-percre változik, nem lehet tehát egy konkrét értéket hozzájuk kötni és inkább spekulatív eszközök.

Az értékük ugyanakkor az amerikai dollárhoz képest változik, amiből adódik a kérdés, hogy miért ne használjuk inkább azt? Illetve a digitális (stabilkoin) változatát?

Mi az a stabilkoin

A stabilkoinok (stablecoin) a hagyományos devizák blokkláncon használt megfelelői, az eredeti devizához kötött értékkel.

Mivel mindenki az országa devizájában (de leginkább USD-ben) méri az értéket, nem fogja azt Bitcoinhoz hasonlítani (hány BTC-t ér a házam, az autóm…), a stabilkoinok használata tehát egyértelmű.

Különösen igaz ez a már említett volatilitás miatt – emlékszel arra a srácra, aki 10000 Bitcoint fizetett egy pizzáért? Nem szeretnél Te lenni a következő, aki ekkora értéket veszít ugye?

Tehát kézenfekvő egy olyan eszközben intézni a fizetéseket, amelynek tisztában vagyunk az aktuális értékével és tudjuk hogy holnap, vagy akár jövőre is (közel) annyit fog érni, mint most.

A Terra ezt úgy oldja meg, hogy a digitális verzióját használja olyan devizáknak, mint például az USD (UST), a Koreai Von (KRT), vagy az EUR (EUT).

De az algoritmikus stabilkoinok nem működnek!

Ha emlékeszel még a közelmúltban történt Titan / Iron Finance összeomlásra, jogosan feltételezed, hogy ez így nem működhet. Van itt azonban egy komoly különbség.

A probléma a fenti protokoll esetében az volt, hogy a spekuláción kívül nem volt értelme tartani a tokent.

Ez pedig ahhoz vezetett, hogy a volatilis piac miatt a stabilkoin árfolyama elmozdult a dollártól és a rendszer összeomlott.

Miért más a Terra?

A Terra stabilkoinja céllal jött létre, és egy teljes ökoszisztéma épült köré – mint ahogyan a DeFi az Ethereum köré.

Ettől még természetesen történhetnek olyan dolgok amik negatívan befolyásolják az árfolyamot, de egyenlőre sokkal stabilabbnak tűnik ez a rendszer a többinél.

Mi az a Luna

A Terra ökoszisztéma két legfontosabb tokenje a Luna (natív token) és a UST (USD-hez kötött stabilkoin).

A Luna feladata, hogy a Terra értékét tartsa, tehát hogy 1 UST = 1 USD legyen minden körülmények között.

Ezen kívül a hálózat használatáért járó díjakat is Luna tokenben fizetik a rendszer felhasználói.

Amikor a UST értéke elmozdul az USD-től, a rendszer a Luna tokent használja ösztönzőként olyan tevékenységek megtételére, ami stabilizálja az UST árfolyamát és visszaállítja azt a USD értékére.

Ezek lehetnek:

  • UST elégetése
  • UST kibocsátása

Tehát, ha 1 UST többet ér 1 USD-nél, a válasz egyszerű, hiszen valaminek az értékét úgy tudjuk a legegyszerűbben csökkenteni, ha többet készítünk belőle. Tehát több UST-t bocsátanak ki, amit Luna tokenért cserébe adják el (nagyon alacsony profittal).

Ha 1 UST kevesebbet ér 1 USD-nél, egyszerűen az előbbi fordítottját csinálják, azaz csökkentik a forgalomban lévő UST mennyiségét (elégetés), ami növeli az értékét.

Honnan jön a profit?

A folyamatos rendszerhasználatból (pénzmozgásból) keletkezik, amikor a rendszer felhasználói UST-t vásárolnak.

Ahogy egyre többen és többen vesznek UST-t, a Luna értéke nő, ha sokan adnak el, a Luna értéke csökken.

A profit egy része azokhoz vándorol, akik segítenek stabilan tartani az árfolyamot (staking).

Amikor az értéke csökken, ezt is azok fizetik akik a Luna tokent tartják.

Miért tartanák akkor Luna tokent?

Ennek két oka lehet:

  • Ha úgy ítéled meg, hogy az értéke növekedni fog
  • Ha használni szeretnéd a rendszert, hiszen a díjakat ebben fizeted

A Terra értéke tehát abból ered, hogy az emberek használják a stabilkoint.

Mit kezdhetsz a Terrával

A Terra sok-sok projektből álló ökoszisztéma azzal a céllal, hogy egyszerűsítés a pénzügyi tranzakciókat a stabilkoinok használatával.

Anchor és Mirror protokoll

A Terra két legfontosabb protokollja a Mirror és az Anchor.

Mirror protokoll

Mirror Protokoll

Nem véletlen a ‘tűkör’ elnevezés – ezen keresztül készíthetők az úgynevezett ‘M’ eszközök (MAssets azaz Mirror Assets), amelyek gyakorlatilag bármilyen kereskedhető eszköz ‘szintetikus’, a Terra protokollon létező megfelelői – hasonlóan az Ethereumon létező Syntethixhez. Ez tehát azt jelenti, hogy az ETF-ekhez hasonlóan itt is vásárolhatsz például nemesfémeket, ingatlanokat vagy más pénzügyi termékeket. Ezeknek a vásárlásához természetesen Luna és UST szükséges, ezzel értéket téve a tokenek mögé.

Anchor Protokoll

Az Anchor Protokoll a staking része az ökoszisztémának, azaz gyakorlatilag egy megtakarítási számlának feleltethető meg. Ide befizetve az UST-t, kamatot fizet utána a rendszer, jelen esetben nagyjából 20% körüli éves kamatra számíthatsz.

Ezzel tehát incentivizálják az embereket, hogy megtartsák a tokeneket, ezzel hozzájárulva az árfolyam és a rendszer stabilitásához.

Mire épül a Terra?

A Terra a Cosmos blokkláncra épül ami azt jelenti, hogy úgy készült, hogy integrálható legyen más blokkláncokkal is (interoperability), tehát használható legyen más blokkláncokon működő projektekkel, ami nagyban növeli a használati értékét.

A Terra jövője

A blokkláncot Daniel Shin (University of Pennsylvania) és Do Kwan (Stanford) hozták létre, akik a Terra előtt is sikeresnek számítottak.

A Terra a fizetési piacokat célozza jelenleg elsősorban Ázsiában (Dél-Korea, Taiwan), ahol a kereskedők nagyjából 1.5%-os megtakarítást érhetnek el a nagy kártyakibocsátókhoz képest a használatával.

A payment processzor neve CHAI, ami kirobbanó növekedésnek indult, de a későbbiekben a dApp-ok megjelenésével rohamos fejődésnek indulhat és olyan felkapott területekre is betörhet, mint a DeFi.

Hasznos linkek

Terra

Mirror protokoll

Anchor protokoll

Terra tárca

Terra mobil tárca

miaza Terra Ökoszisztéma

Szólj hozzá!

0 Shares 219 views
Copy link
Powered by Social Snap