Összesen 912 millió blogbejegyzést elemeztünk, hogy jobban megértsük, mi működik ma a tartalommarketingben.
Legfőképpen arra voltunk kíváncsiak, hogy olyan elemek, mint a tartalom formátuma, a szavak száma és a főcím hogyan viszonyul a közösségi média megosztásokhoz és a visszamutató linkekhez. .
Az adatszolgáltató partnerünk a BuzzSumo, akik segítségével elég sok érdekes dologra derült fény.
Itt az ideje, hogy megosszuk, mit találtunk.
Az itt közölt bejegyzés Brian Dean munkája, az eredeti a Backlinko oldalán érhető el. A képanyag az ott található alapján készült. A fordításban esetlegesen előforduló hibákért felelősséget nem vállalok.
Itt találod az összefoglalót arról, amit találtunk:
1. A hosszú formátumú bejegyzése átlagosan 77.2%-kal több visszamutató linket kapnak, mint a rövid bejegyzések. Ebből következik, hogy a hosszú, jól megírt blogbejegyzések az ideálisak linképítésre.
2. A közösségi médiában való megosztások száma is erősen függ a bejegyzés hosszától, a hosszú cikkeket sokkal szívesebben osztják meg a látogatók, mint a rövideket. Viszont a 2000 szó feletti bejegyzéseknél a megosztási arány csökkenni látszik.
3. Az online tartalmak elsöprő többsége csak néhány megosztást ér el, és linkek sem mutatnak rájuk. A blogbejegyzések 94%-a nem tartalmaz kifelé mutató linket.
4. Mindössze néhány „Power Post” viszi el a közösségi megosztások elsöprő többségét – az online tartalom 1,3%-a generálja a megosztások 75%-át!
5. Nem találtunk összefüggést a megosztások és a visszamutató linkek száma között. Ez azt mutatja, hogy csak minimális az átfedés a sokszor megosztott tartalom és a között, amelyre az emberek linkelnek.
6. A hosszabb főcím több közösségi megosztást hozhat. A 14-17 szóból álló bejegyzés címek 76,7%-kal több megosztást generáltak kevesebb szóból álló társaiknál.
7. Az olyan cím, mely kérdőjelet tartalmaz (kérdező főcím) 23,3%-kal több megosztást ér el a ‘nem kérdező főcímekhez’ képest.
8. Nincs „legjobb nap” a tartalom közlésére. A közösségi megosztások szerint legalábbis minden nap nagyon hasonlóan teljesítenek a hét bármely napján közölt bejegyzések.
9. A listák (pl. 5 legjobb tavaszi tisztítókúra) a legtöbbet megosztott tartalmak közé tartozik. Az ilyen típusú bejegyzések átlagosan 218%-kal több megosztást érnek el, mint a „hogyan” típusú bejegyzések, és 203%-kal többet mint az infógrafikák.
10. Bizonyos típusú tartalmak jobban teljesítenek, ha visszamutató linkekről van szó. A „Miért” és a „Mi az a” típusú bejegyzések átlagosan 25,8%-kal több linket gyűjtenek, mint a videók, vagy a „Hogyan” típusú bejegyzések.
11. Egy átlagos blogbejegyzés 9,7X több megosztást ér el, mint a B2B (business to business) oldalakon közölt bejegyzések. Viszont a megosztások és linkek eloszlása hasonló a B2B és a B2C (business to customer) típusú oldalak között.
A hosszú formátumú tartalom több visszamutató linket generál, mint a rövid blogbejegyzések
Amikor visszamutató linkekről van szó, a hosszú tartalom egyértelműen jobban működik, mint a rövid bejegyzések.
Talán olvastál már olyan esettanulmányokat, mint ez is, amely a hosszú tartalom és a Google helyezések közötti összefüggést boncolgatja.
Akárhogyis, tudomásom szerint egyik sem vizsgálta az, hogy az ilyen típusú tartalom miért működik jobban. A Google algoritmus természeténél fogva a hosszú bejegyzéseket preferálja? Vagy talán jobban megfelel a látogatóknak.
Habár ebből a tanulmányból lehetetlen szilárd véleményt alkotni, az adatok azt mutatják, hogy a visszamutató linkek legalábbis részben felelősek azért, hogy a hosszú bejegyzések rendszerint a Google keresések elején tűnnek fel.
Tanulság: a 3000 szónál hosszabb bejegyzések átlagosan 77,2%-kal több visszamutató linket kapnak, mint az 1000 szónál rövidebbek.
A közösségi megosztások maximalizálásához ideális hossz 1000-2000 szó
Az adatainkból azt szűrtük le, hogy a hosszú tartalom sokkal több megosztást generál, mint a rövid.
Azonban az is látszik, hogy ez arányosan csökken, amennyiben a bejegyzés hossza átlépi a 2000 szavas határt.
Tehát úgy tűnik, hogy az 1000 – 2000 szavas tartalom az arany középút, ha szeretnéd kihasználni a közösség erejét, és sok megosztást elérni az olyan hálózatokon, mint a Facebook, Twitter, Reddit, vagy Pinterest.
Tény, hogy az 1000 – 2000 szavas tartalom átlagosan 56,1%-kal több közösségi megosztást ér el, mint az 1000 szó alattiak.
Tanulság: Az 1000 – 2000 szavas bejegyzések ideálisak, ha a megosztások száma a cél
A bejegyzések többségének nincs visszamutató linkje
Talán nem titok, hogy a visszamutató linkek még mindig fontos szerepet játszanak abban, ahogy a Google értékeli a tartalmadat.
A Google nemrégiben megerősítette ezt a tényt „A keresőalgoritmusok működése” című riportjában.
Sajnos az ilyen típusú linkek megszerzése eléggé nehézkes.
Az adatainkból kiderült, hogy a bejegyzések 94%-ának nincs visszamutató linkje.
Talán kijelenthetjük, hogy rávenni valakit, hogy a tartalmadra linkeljen, elég komoly feladat. Több weboldalról linket szerezni pedig még nagyobb kihívás.
Tény, hogy mindössze a tartalom 2,2%-a generál más weboldalakról visszamutató linkeket.
Miért olyan nehéz visszamutató linket szerezni?
Bár a kérdést lehetetlen megválaszolni mindössze az adatok használatával, ez valószínűleg nem lövünk mellé, ha ezt a bejegyzések naponta rohamosan növekvő számával indokoljuk.
Például a WordPress jelentése szerint csak 2018 májusában több, mint 87 millió bejegyzést publikáltak a platformon, ami 47,1%-os növekedés 2016 májusához viszonyítva.
Ez 27 milliós havi növekedés mindössze két éves távlatban.
A MOZ blog egy 2015-ös bejegyzésében azt írja le, hogy az általuk vizsgált blogbejegyzések 75% nem rendelkezik visszamutató linkkel. Még egyszer: a mi kutatásunk szerint a bejegyzések 94%-a nem rendelkezik visszamutató linkkel. Ez azt mutatja, hogy még a néhány évvel ezelőtti állapothoz képest is sokkal nehezebb linket szerezni.
Tanulság: tartalom marketingen keresztül visszamutató linket szerezni nagyobb kihívás, mint valaha. Mindössze az általunk vizsgált bejegyzések 6%-nak van legalább egy visszamutató linkje.
Mindössze néhány „Power Post” viszi el a közösségi megosztások elsöprő többségét
Az adataink azt mutatják, hogy a megosztások eloszlása a közösségi platformokon eléggé egyenlőtlen.
Az találtuk, hogy néhány kívülálló („Power Posts”) kapja a világon előforduló megosztások elsöprő többségét.
Hogy pontosítsuk: a bejegyzések 1,3%-a kapja a megosztások 75%-át.
Ezen bejegyzések töredéke pedig még több megosztást jegyez.
A tanulmányozott cikkek mindösszesen 0,1%-a kapja a közösségi megosztások 50%-át.
Más szavakkal, az összes közösségi megosztás feléért az a néhány (0,1%) virális bejegyzés felel.
A példa kedvéért, ez a történet azokról a vásárlókról, akik – miután lefényképezték – visszaküldik a ruhákat a webshopokba, 77300 feletti megosztást ért el Facebookon.
Ez az egy bejegyzés több Facebook megosztást ért el, mint a többi top 20-as ecommerce bejegyzés együtt összesen!
De, hogy ne menjünk messzire, ez a bejegyzésem az egyik ügyfelem oldalán jelenleg közel 35000 megosztásnál jár és ezzel bizonyítékként szolgál a következő ponthoz: hogy a megosztások száma nem jelenti azt, hogy visszamutató linket is szerez egy bejegyzés.
Tanulság: az összes közösségi megosztás nagy részéért a bejegyzések nagyon kis száma felelős. A megosztások 75%-a mindössze a tartalom 1,3%-át érinti.
Nem találtunk összefüggést megosztások és a visszamutató linkek száma között
Más szavakkal, az a tartalom, amire sok link mutat, még nem feltétlenül népszerű a közösségi médiában (és fordítva).
Amikor a tartalomat végre megosztják a közösségi oldalakon, ez nem jelent biztosítékot a visszamutató linkek számának növekedésére.
Ez talán meglep jónéhány bloggert és weboldaltulajdonost, hiszen a „tartalom megosztása a közösségi felületeken” alapvető SEO gyakorlatnak minősül. Az ötlet e mögött, hogy a közösségi média az emberek elé teszi a tartalmadat, ami növeli az esélyét, hogy valaki linkeljen rád.
Habár ez elméletileg működhet, de az adataink azt mutatják, hogy ez nem igazán működik a való világban.
Ahogy Steve Rayson megfogalmazta: „Az emberek más indokkal osztják meg, illetve linkelik a tartalmat„.
A lényeg tehát, hogy olyan tartalmat készíts, ami a céljaidat szolgálja.
Virális bejegyzés a Facebookon? Talán egy lista típusú a legjobb választás.
Ha a célod a visszamutató linkek gyűjtése? Valószínűleg infografikával, vagy hasonló látványos tartalommal érheted el a célod a legkönnyebben.
Lejjebb kiemeljük a különbségeket linkelhető és megosztható formában.
De itt fontos kiemelni, hogy nagyon kicsi az átfedés az olyan tartalmak között amit az emberek megosztanak, illetve amire linkelnek.
Tanulság: Nincs összefüggés a linkek száma és a közösségi megosztások között.
A hosszabb főcím több közösségi megosztást hozhat.
Korábbi iparági jelentések összefüggést találtak a hosszú főcímek és a közösségi megosztások száma között.
Az általunk végzett kutatás is hasonló eredményt hozott. Felfedeztük, hogy a nagyon hosszú bejegyzés címek 76,7%-kal múlják felül a rövid címeket.
A „nagyon hosszú” címeket 14-17 szóban határoztuk meg. Ahogy a diagramon is látszik, egyenes arányosság figyelhető meg a szavak száma és a közösségi megosztások között.
Ugyanaz figyelhető meg, ha a karakterszámot vesszük alapul.
Ahogy talán Te is emlékszel (még 2014-ben), a clickbait típusú címek nagyon jól működtek a Buzzfeed és Upworhty típusú oldalakon (meg a Blikk-en és kifinomult társain).
Ezek a bejegyzések pedig olyan címekkel operáltak, amelyek jelentősen hosszabbak voltak, mint az átlag.
Habár a clickbait ma már nem olyan hatásos, mint valamikor volt, a hosszú címek még mindig hatásosnak bizonyulnak, ha a közösségi megosztások növelése a cél.
Természetesen vannak kivételek a szabály alól. Ez a bejegyzés például egy 6 szavas címmel több, mint 502000 megosztást ért el.
De ha ránézel a diagramok címeire, világosan látszik, hogyaz olyan tartalom, aminek hosszú címe van, több közösségi megosztást kap.
Hogy miért működnek jobban, jó kérdés… Habár van két elméletünk, amelyek talán részben megmagyarázzák a dolgokat.
Először is, a hosszú címek több információt tartalmaz(hat)nak, mint a rövid címek. Ez az „extra” információ pedig ráveheti a látogatókat, hogy elolvassák a bejegyzést, megnézzék a videót, amit egyébként nem tennének, ezzel növelve az esélyt, hogy az adott bejegyzés virális lesz.
Ugyanakkor a hosszú címek több olyan kulcsszót is tartalmazhatnak, amelyre harap a Google, vagy más olyan közösségi platform (YouTube, Twitter), ahol az emberek sokat használják a keresési funkciót, ez pedig szintén jótékony hatással lehet a megosztások számára.
De ha megnézed a címeket a diagramokon, világossá válik, hogy a hosszabb címek több megosztást kapnak.
Hogy ez miért van így, jó kérdés… De lenne it két elmélet ami talán részben magyarázza a dolgokat.
Először is, a hosszabb címek több információt hordoz(hat)nak, mint a rövid címek. Ez az „extra” információ elegendő lehet, hogy a látogatókat rávegye a egy bejegyzés elolvasására, videó megnézésére, amit egyébként nem tenne meg, ezzel növelve az esélyét a virálissá válásra.
Ugyanakkor a hosszú címek tartalmazhatnak több ölyan kulcsszót, amelyet a Google és az olyan közösségi oldalak is értékelnek, ahol az emberek sokat keresnek (YouTube, Twitter). A több keresés pedig több látogatót hozhat, és ez a több megosztáshoz vezethet.
Tanulság: a nagyon hosszú címek (14-17 szó) 76,7%-kal több megosztás érnek el, mint a rövidebb címek.
Az olyan cím, amelyben „?” van, az átlagosnál több megosztást ér el
Egy érdekes adat volt a tanulmányban, hogy a „kérdező címek” ebben az időszakban nagyon jól működnek.
Az ilyen típusú bejegyzések 23,3%-kal több megosztást értek el, mint a nem-kérdező típusúak.
Itt van például ez a bejegyzés, amely 3,3 millió megosztást ért el.
De ha megnézed a címeket a diagramokon, világossá válik, hogy a hosszabb címek több megosztást kapnak.
Hogy ez miért van így, jó kérdés… De lenne it két elmélet ami talán részben magyarázza a dolgokat.
Először is, a hosszabb címek több információt hordoz(hat)nak, mint a rövid címek. Ez az „extra” információ elegendő lehet, hogy a látogatókat rávegye a egy bejegyzés elolvasására, videó megnézésére, amit egyébként nem tenne meg, ezzel növelve az esélyét a virálissá válásra.
Ugyanakkor a hosszú címek tartalmazhatnak több ölyan kulcsszót, amelyet a Google és az olyan közösségi oldalak is értékelnek, ahol az emberek sokat keresnek (YouTube, Twitter). A több keresés pedig több látogatót hozhat, és ez a több megosztáshoz vezethet.
A kérdező címek azért működhetnek jól, mert kíváncsiságot ébresztenek, ami bizonyítottan növeli az átktattintási értéket. Tehát azért olvasod el a cikket, hogy választ kapj a címében feltett kérdésre.
Természetesen a kérdő főcím nem varázsfegyver, de kérdéseket feltéve néhány címben segíthet több megosztást elérni.
Tanulság: a kérdező címek átlagosan 23,3%-kal több megosztást érnek el a közösségi platformokon, mint a nem kérdező címek.
Nincs „legjobb nap” arra, mikor tedd elérhetővé a tartalmat
Melyik a legjobb nap, hogy kitegyél egy új bejegyzést?
Az adatokra támaszkodva kijelenthetjük, hogy nem igazán számít, melyik napon jön ki a legújabb cikked.
(legalábbis közösségi megosztások szempontjából)
Úgy tűnik, vasárnaponként minimálisan csökken a megosztási kedv. Ugyanakkor, a különbség a hét többi napjához képest elenyésző, mindössze 1,45%
Jónéhány tanulmány próbálta már meg megválaszolni a „melyik a legjobb nap a tartalomközlésre” kezdetű kérdést. De ezek legtöbbje elég régi (az egyik legtöbbet idézett még 2012-ből való), vagy nagyon kis mintával dolgozik.
Ezért is lehet, hogy ezek nagy része elég ellentmondásos.
Alapul véve, hogy nagy átlagban szinte mindegy, milyen napon teszel ki új bejegyzést, a legjobb, ha leteszteled a saját közönségeddel abban a témakörben, amelyben írsz.
Azon az oldalon, ahol megjelent ez a cikk (Backlinko), a legjobb nap az új tartalmak közlésére a kedd reggel (keleti parti idő szerint). De másoknál lehet, hogy a szombat reggel működik a legjobban.
Tehát a „legjobb nap” az, amikor a Te közönséged hajlandó tartalmat fogyasztani, és megosztani, és ezt csak teszteléssel tudod meghatározni.
Tanulság: Nincs olyan, hogy „legjobb nap”, ha új tartalomról van szó. A megosztások majdnem egyenlően oszlanak el a hét napjai között.
A „lista” és a „miért” típusú bejegyzéseket sokkal többször osztják meg, mint más tartalamakat
Megvizsgáltuk a tartalom formátuma és a megosztások száma közötti összefüggést.
Az adataink azt mutatják, hogy a „Miért” típusú bejegyzések sokkal több közösségi megoldást generálnak, mint más típusú bejegyzések.
Vegyük példának ezt a „Miért” típusú bejegyzést az Inc.com weboldalról – eddig összesen 164000 megosztásnál jár a Facebookon.
(Miért kellene, hogy a könyvolvasás legyen az első számú prioritásod – a tudomány szerint)
Másrész viszont, a „hogyan csináld” típusú bejegyzések, és az infografikák kevesebb megosztásra számíthatnak a közösségi felületeken.
Ez persze nem azt jelenti, hogy ki kell iktatnod bizonyos típusú tartalamat. Biztosan Te is láttál már olyan infografikát, vagy „hogyan csináld” típusú bejegyzést, amelyek több tízezer megosztásig jutottak.
Ez mindössze azt mutatja, hogy a „lista” és „miért” típusú bejegyzések általában többször kerülnek megosztásra a közösségi médiában.
Tanulság: A „lista” típusú bejegyzések jól működnek a közösségi platromokon más népszerű formátumokhoz viszonyítva is. Az adataink azt mutatják, hogy az ilyen típusú tartalom átlagosan 203%-kal töb megosztást ért el az infografikáknál és 218%-kal többet mint a „hogyan csináld” típusúak.
A „miért” és a „mi / melyik” típusú bejegyzések és az infografikák az ideális tartalomtípus, ha visszamutató linkekről van szó
Úgy találtuk, hogy a „miért”, „mi / melyik” típusú tartalmat és az infografikákat sokkal többet linkelik, mint más típusú tartalmat.
Érdekes, hogy – bár található benne némi átfedés -, jelentős különbség van az olyan típusú tartalmak között, amelyekre az emberek linkelnek, illetve amit megosztanak.
Bár a tanulmányunk kimutatta, hogy a lista típusú bejegyzések remekül teljesítenek, ha megosztásról van szó, ugyanakkor a legutolsók, ha a cél a visszamutató linkek szerzése.
Például itt van ez a bejegyzés a boredpanda.com-ról, ami majdnem 208000 megosztásnál tart.
De a BuzzSumo statisztikájából kiderül, hogy egyetlen link sem mutat vissza rá.
A helyzet hasonló az infografikák esetében is. Az adataink azt mutatják, hogy az említett bejegyzések sokkal kevesebb megosztást kapnak, mint a „mi / milyen” típusú bejegyzések, és videók.
De amikor linképítésről van szó, az inofgrafikák benne vannak a top 3-ban!
Ez alátámasztja a másik állításunkat is, mely szerint nincs összefüggés a megosztások és a visszamutató linkek száma között.
Az az elméletünk, hogy néhány típusú tartalom hatalmas előnyben van, ha megosztásról van szó olyan platformokon, mint a Facebook, vagy Twitter. Más típusú tartalmak pedig ‘arra születtek’, hogy vonzzák a visszamutató linkeket más weboldalakról.
Az infografikák tökéletesen illusztrálják ezt a kontrasztot.
Habár az infografikák sokszor virálissá válnak, kijelenthetjük, hogy az újdonság varázsa erősen megkopott az utóbbi időben. Ez talán magyarázza, hogy ez a formátum miért vesztett a jelentőségéből, és miért csökken a megosztások száma, más típusú bejegyzésekhez viszonyítva (mint például a listák).
Tény azonban, hogy az infografikák a könnyen idézhető adatokat tartalmaznak, talán ezért is működnek jól „link csaliként”.
Fontos az is, hogy az infografikákat könnyedén beilleszthetjük egy bejegyzésbe, nem úgy mint egy „lista”, vagy „hogyan” típusú tartalmakat. Ez pedig tovább növeli az esélyt a linkszerzésre.
Tanulság: a „miért”, a „mi / melyik” típusú bejegyzések, vagy az infografikák ideális tartalomnak tűnnek linképítés szempontjából. Ez a három típusú tartalom átlagosan 25,8%-kal több visszamutató linket kap, mint a „hogyan” típusú bejgyezések és videók.
A B2B és B2C típusú tartalom hasonló arányban kerül megosztásra és szerez linkeket.
Hogy tetszett a cikk? Tudsz belőle valamit alkalmazni a saját oldaladra? Szólj hozzá a bejegyzés alatt!
